MI és a jog I. - avagy ki lesz a mesterséges intelligencia által megalkotott mű szerzője

MInek nevezzelek?

Kezdjük is el, és kezdjük rögtön azzal a kérdéssel, ami informatikai szakmai oldalon sokszor felmerül, tőlem legalábbis sokat kérdezik: egyáltalán mesterséges intelligencia-e a - jelenleg legnagyobb hypenak örvendő, ezért cikkünkben is sokszor kiemelt szerepet kapó – ChatGPT?

A rövid válasz: jogilag valószínűleg igen.

Hosszú ideig nem volt olyan magyar vagy uniós szabály, amely meghatározta volna a mesterséges intelligencia fogalmát. Ezt pótolta az (EU) 2024/1689 rendelet (AI Act), amely 2024. augusztus 1-jén lépett hatályba, és rendeletként valamennyi tagállamban közvetlenül alkalmazandó. A rendelet 3. cikkének 1. pontja szerint:

„MI-rendszer”: gépi alapú rendszer, amelyet különböző autonómiaszinteken történő működésre terveztek, és amely a bevezetését követően alkalmazkodóképességet tanúsíthat, és amely a kapott bemenetből – explicit vagy implicit célok érdekében – kikövetkezteti, miként generáljon olyan kimeneteket, mint például előrejelzéseket, tartalmakat, ajánlásokat vagy döntéseket, amelyek befolyásolhatják a fizikai vagy a virtuális környezetet;

A végleges szöveg tehát már nem a technikák listájára épül, mint a tervezet I. melléklete, hanem a rendszer működésére: az autonómiára, az alkalmazkodóképességre és arra, hogy a bemenetből maga következteti ki a kimenetet. Jogászként nem az én posztom eldönteni, hogy a fent nevezett MI-k megfelelnek-e ennek, ám valószínűsíteni merem, hogy igen.

Természetesen ez a kérdés inkább elméleti jellegű. Valójában, annak eldöntése szempontjából, hogy ki lesz az MI által vagy MI segítségével megalkotott mű szerzője, lényegtelen, hogy MI-ről, deep learningről, vagy simán gépi tanulásról beszélünk.

A nem annyira rövid bevezető után bizonyára minden kedves olvasó tűkön ülve várja, hogy rátérjek a lényegi kérdésre: ki lesz az MI által alkotott mű szerzője? Nos, előbb még egy kérdést tisztáznunk kell.

Szerzői mű-e egyáltalán az MI által alkotott mű?

A rossz hír, hogy ezt a kérdést még külön elemekre kell szednünk és egy olyan korlátozással is szükséges élnem, hogy a magyar jogrendszert (és az EU-ban irányadót) vizsgáljuk, illetve a helyi alapvetéseket, ugyanis egyes MI-t fejlesztő cégek érdekes, de legalább különleges szerzői jogokat határoznak meg maguknak és felhasználóiknak, de erről később még írunk.

A szerzői jogról szóló törvény (Szjt.) rendelkezései szerint a szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg. Ezek alapján tehát az alábbiakra van szükség ahhoz, hogy egy mű egyáltalán szerzői jogi védelemben részesülhessen, tehát szerzői műnek tekintsük:

1. először is szükségünk van egy szerzőre,
2. ennek a szerzőnek kell valamilyen szellemi tevékenységet kifejteni,
3. a létrehozott alkotásnak pedig egyéni, eredeti jellege kell, hogy legyen.

Ki vagy MI a szerző?

A szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta (szerző). Számos jogeset foglalkozott már korábban a nem ember – hanem például állat – által alkotott művek szerzői jogaival. A hatályos szerzői jogi szabályozás értelmében egyértelmű hazánkban az a kinyilatkoztatás, hogy a szerző csak és kizárólag természetes személy lehet, erre utal a jogszabályban az „aki” jelző is, hiszen nem úgy került megfogalmazásra a törvény, hogy „aki vagy amely” megalkotta a művet. Ennek megfelelően tehát kizárhatjuk azt a felvetést, hogy maga a mesterséges intelligencia lenne a mű szerzője.

Adódik a kérdés, hogy lehet-e a programozó, aki egy természetes személy, a mű szerzője? Az Egyesült Királyság joga lehetőséget biztosít arra, hogy a programozó, tehát jelen esetben a MI-t programozók legyenek a szerzők, azonban a mesterséges intelligencia felépítése, tanulása és a benne rejlő „fekete doboz” miatt alapvetően a programozók szerzősége a magyar és EU-s jogrendben kizártnak tekinthető, hiszen valójában nincs semmilyen ráhatásuk az alkotás folyamatára, mivel hatalmas mennyiségű adathalmazon tanul a mesterséges intelligencia.

Abban az esetben tehát, ha egyáltalán szerzői jog által védettnek tekinthetjük a mesterséges intelligencia által, vagy segítségével létrehozott műveket, a szerzői jogi védelem jogosultja fő szabály szerint – jelenlegi ismereteink alapján a magyar jogrendben – egyedül a felhasználó/promptoló lehet, abban az esetben, ha a létrehozatal az ő szellemi tevékenységén is alapul.

Egy megjegyzés: érdekes a Midjourney képalkotó MI felhasználási feltételeiben látott megoldás, amely szerint, amennyiben valaki fizető ügyfél („Paid Member”), akkor – amennyiben a felhasználó saját joga engedi – a létrehozott alkotások tulajdonosává (értsd jogosultjává) válik, míg a nem fizető ügyfelek esetén csupán felhasználási jogot szerez az alkotó.

AIkotási folyamat

A fentiekből tehát most már látjuk, hogy a mű szerzője a felhasználó/promptoló lehet, azonban ez még mindig nem jelenti azt, hogy létrejön szerzői mű, amely szerzői jogi védelemben részesül, hiszen két további feltételnek is meg kell felelni: a szerző szellemi tevékenysége szükséges, hogy kifejtésre kerüljön, illetve a létrehozott alkotás egyéni, eredeti jelleggel kell, hogy rendelkezzen.

E tekintetben világszerte kialakulni látszik az az álláspont, hogy abban az esetben tekinthetünk egy MI-val létrehozott alkotást szerzői műnek, amennyiben az azt létrehozó (promptoló) embernek valós beavatkozási lehetősége van az eredmény létrehozásához. Erre az elmúlt időszakból származó klasszikus példa a „Zarya of the Dawn” c. képregény esete: az USCO, az Amerikai Egyesült Államok Szerzői Jogi Hivatala első körben megadta a képregényt a Midjourney segítségével elkészítő szerzőnek a szerzői jogi védelmet, végül azonban kijelentette, hogy mivel a természetes személynek nem volt lényegében beavatkozási lehetősége a képek megszületésében, így maga a képregény szerzői jogi védelemben nem részesülhet, kizárólag azon elemek tekintetében jegyezte be a szerzői jogot, ami a szerző valós és saját szellemi alkotása volt. Azóta ezt az álláspontot az amerikai szerzői jogi hivatal 2025-ös jelentése és a Thaler kontra Perlmutter ügyben hozott fellebbviteli ítélet is megerősítette: emberi szerző nélkül nincs szerzői jogi védelem.